dolgoznom kéne, de még nemtudok. már fölhívtam egy embert, hogy szia reni vagyok blabla, hozd be az iskolalátogatásit.
tegnap instantban voltunk és jó volt. melankolikus állapotban voltam. kifárasztott a sok idegbetegeskedés, de jó volt melankolikusnak lenni (rövid ó, tényleg, mondta a magyar tanárom, a padéjcsev). keserű mosollyal fogadtam a híreket. aztán meg már csak nevettem. eszterrel aztán fölhúztunk a tetőre és fabrikáltunk magunknak fehér papíról karszalagot, hogy ne kelljen többmillió forintot fizetnünk a szar rivájnédrt. tényleg szar. aztán láttuk hogy a bézik karszalag fekete... nagyon nevettünk. elmentünk aztán a trafóba, mert az eszter azt mondta hogy ott vannak az arabok, akik mindig szívnak. de a trafó zárva volt. és sokat gyalogoltunk. az éjszakain ellenörző emberek voltak. békávé... azt a napot várom, amikor már a betonon-menés is pénzbe fog kerülni.
hiányzol te buzi
1 comment:
hát én tegnap ünnepélyesen jelzem: berugtam. revind-ra ittam magam. táncoltam. szervezetten italt loptam a tiborommal. most pedig fáj a fejem. nagyon.
Post a Comment