Belépek és vastag füst fogad a helyen.
Halkan szól a jazz és hogy az idő jobban teljen
Leülök a székre, kérek valamit inni,
És szólok a csajnak: Hagyd csak, nem kell kivinni,
Én megiszom a pultnál, jó nekem itt,
Ő meg kérdezi, hogy hozhat-e még valamit.
Rám néz és mosolyog, és mondom, hogy persze,
Hogy hozhat, ha van hozzá elég mersze.
Aztán...
Eszembe jut, hogy nincs is semmi,
Ami eszembe juthatna, mondjuk ennyi
Előnye azér' látod megvan ennek a helynek,
Hogy itt legalább van helye egy olyan fejnek,
Mint ez itt, amit egy nyak köt össze
Ezzel az anti-body-val, ami a budiba'
Ha sok volt neki az este esett már össze
A faszi meg kiszállt belőle jó messze.
De vissza csak a puszta kényszer hozta,
Mikor a haverja felpofozta.
Mer' hogy az átmulatott kábulatot
Soha nem a népszerűsége okozta,
Hanem a szer, beszéltem már
Róla elégszer, remélem, emlékszel.
Remélem, emlékszel.
Aztán kinyílik a hátsó ajtó,
De semi gáz, mert nem a behajtók
Jöttek a tegnapi léér',
Vagy csak egyszerűen azért, hogy féljél.
Hanem az Emberem, egy kis vézna,
Aki ha lehetne, bennem se bízna,
De nem igen tud mit tenni,
Mer' Ő Eladni akar, Én meg Venni.
Tuesday, December 9, 2008
ja! s akkor:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
szeretlek laci!
Post a Comment