elfogyott a cigarettám

Karinthy Frigyes:

Egy ember, akinek abszolute semmi érzéke a szimbolizmushoz


Szereplők: Easész, Amld

Éjjeli kávéház, egyik sarokasztalnál a Mindennel Leszámolt Degenerált. Az ajtón belép Az Ember, Akinek Abszolúte Semmi Érzéke A Szimbolizmushoz. Piros képű, bajuszos ember. Odanéz, és észreveszi a Mindennel Leszámolt Degeneráltat, aki, mint azonnal felismeri, iskolatársa volt.
Vígan odamegy.

Az Easész vígan. Szervusz, Zauerlében, á szervusz, Zauerlében, hát hogy vagy? Nem ismersz?
Amld fájdalmas mosollyal. De igen, emlékszem. Az iskolában, nemde.
Easész szélesen letelepszik. Hát persze. Emlékszel a Löwingerre?
Amld legyint, az ablak felé fordul. Halkan. Én már nem emlékszem semmire.
Easész vígan. Mér, mi bajod? Gyöngül a memóriád?
Amld tompán. Nem. Az életem gyöngül. Az életem hajója gyöngül ebben a kávéházban.
Easész vígan. Milyen hajó? Te foglalkozol ezekkel a Dunagőzhajózási részvényekkel?
Amld szünet után. Én most már többé nem foglalkozom semmivel. Én, barátom, a Semmivel foglalkozom.
Easész harsogva nevet. Hehehe! Nagyon jó! Te még mindig olyan vicces vagy.
Amld fájdalmasan végigsimítja homlokát. Igen, én még mindig olyan vicces vagyok, jó fiú. Már nem sokáig leszek ilyen vicces, jó fiú.
Easész vígan. Mér, talán valami komoly dologgal foglalod el magad?
Amld tompán. Igen, egy nagyon komoly dologgal foglalom el magam, jó fiú. Szegény barátom.
Easész vígan. Mér vagyok én szegény? Nem is vagyok szegény, egész jó ez a sóhivatali állásom. Te mér nem lépsz be valahová?
Amld egészen tompán. Igen, én nemsokára belépek valahová...
Easész vígan. Na, végre, látod, ez már egyszer egy helyes elhatározás. Kaptál valami állást?
Amld tompán. Igen. Egy végleges állást. Egy véglegeset. Egy véglegeset.
Easész vígan. No, hála istennek. Mindig mondom, hogy az ember foglalja le magát valamivel. Itt van a városban?
Amld tompán. Nem. Messze van. Nagyon messze.
Easész vígan. Nem baj az, legalább világot látsz. Elutazol?
Amld egészen tompán és nyomatékkal. Igen... én elutazom innen, jó fiú. Mereven ránéz.
Easész vígan. Bravó, gratulálok. Mikor utazol?
Amld révetegen. Talán még ma...
Easész vígan. Na, nézd csak, ilyen hamar. Na, és hova utazol?
Amld szomorú fölénnyel veregeti meg a vállát, tompán. Ha te azt tudnád, szegény, szegény barátom.
Easész vígan. Hát nem tudhatom, ha nem mondod meg.
Amld tompán ránéz. Azt nem mondhatom meg.
Easész vígan. Nem? Kár.

Hosszú szünet.

Amld tompán. Azt nem mondhatom meg neked soha.
Easész vígan. Kérlek alássan, nem erőltetlek, ha nem akarod.

Szünet.

Amld kicsit kevésbé tompán. Ahová én utazom, oda poggyász nélkül utaznak.
Easész vígan. Hát szóval, akkor ide a közelbe valahová. Talán Pomázra, nem?
Amld mély szánalommal. Nem, nem Pomázra, szegény barátom.
Easész vígan. Hát nem találtam el.

Hosszú szünet.

Amld tompán. Ott már nem kell Pomáz és nem kell semmi... azon a vasúton.
Easész vígan. Tudod, az mindig a vasúttól függ. A gyorsvonatot azért szeretem, mert ott van étkezőkocsi is, az ember kap legalább valami harapnivalót, ha korog a hasa, nem igaz? Hehehe. Nevet.
Amld tompán. Azon a vasúton csak egyetlen ételt osztanak... Azt is vastányérból... Mereven ránéz.
Easész vígan. Ugyan. Na az nem valami előkelő, hallod. Vastányér? Nagyon jó. Hehehe. Nevet.
Amld tompán. Abban a vastányérban ólomgombóc van, szegény, jó fiú. Mereven ránéz.
Easész vígan. Ólomgombóc? De hiszen azt nem lehet megenni. Milyen vicces vagy, hehe.
Amld kicsit türelmetlenül. Azt nem is kell lenyelni... az magától nyelődik le... az ólomgombóc... a vastányérból.
Easész vígan. Magától? Hogy lehet az? Valami automata?
Amld kicsit epésen, de még elég tompán. Mert az a vastányér egy vascső... szegény barátom.
Easész vígan. Csőből egy tányér? Nagyon jó. Milyen az?
Amld pikírozva. Az egy hosszú cső, amibe ólomgombóc van... ha tudni akarod...
Easész vígan. Csőbe gombóc? Milyen az?
Amld kicsit forrva a dühtől, de mérsékelve magát. Vagy ólomgolyó, ha akarod...
Easész vígan. Ólomgolyó? Szünet után hangosan nevet. Ja úgy! Most már értem! Az revolver! Nagyon jó. Hehe.
Amld sápadtan ránéz.

Szünet.
Amld mereven nézi, aztán révetegen. Igen... Ha tudni akarod...
Easész vígan. Na ja... revolver... Gondolkodva. Ja, de hát te az mondtad, elutazol... Na és ott kapod a revolvert?
Amld ránéz. Nem... a revolver nálam lesz... nálam...
Easész vígan. Nálad? Minek?
Amld fogait csikorgatva. Minek? Hogy mmagaammm feelé fordítsam!!! Tudd meg!!!
Easész vígan. Miért fordítod magad felé a revolvert?
Amld feláll, kétségbeesetten ordít, hadonász. Hogy elsüssem a revolvert, lehúzzam a kakast a revolveren, kilőjem a revolverből magam felé a golyót!!! Nem érted?! Nem érted?!!!
Easész vígan. Ja úgy, szóval te főbe akarod lőni magad a revolverrel! Hát mért nem beszélsz világosan?! Akaszd föl magad. Szervusz. Vígan el.


Függöny