drimvörksz

találtam egy képet, amit egykoron a fenyőnek mentettem le, mert egyből ő jutott róla eszembe. nem tudom, hogy azóta odaadtam e már neki esetleg az msn vagy a facebook segítségével, mindenesetre kétséges. (a szigettel álmodtam és volt egy baglyom, ami igazából egy ember volt és csak az én karomon volt hajlandó ülni, de egyszer elszökött, mert megijedt a hangos zenétől, aztán egy állatkereskedő segített megtalálni és visszamászott a karomra a bagoly-emberem, aki nagyon szeretett engem. végül busszal indultunk haza, de a többiek bicikliztek és hatalmas traktorok, meg különféle indusztriál gépek jöttek szembe az úton, gyök kettővel. elég furcsa álom volt, meg kell hagyni.)
most már jöjjön végre a FENYŐ ajándéka, tőlem: