Saturday, February 28, 2009
Beszélgetés az angyallal
olvassátok el lécci. kurvazsír, gecikirály. télleg.
Thursday, February 26, 2009
Wednesday, February 25, 2009
renáta ötös lista
na. ötös lista aaaaaa legjobb bulikról kétezernyolcba.
1. tardos, 18.szülinapom
2. sziget.... végig
3. mindszentkálla
4. bori spontán hábéja nyár elején
5. TIMI HÁBÉ nyár elején
az a baj hogy egy csomó egy szinten van... nemtok dönteni. mindegy
én is írok má.
apuci... jézusom. ez ilyen amerikai zsaru film szöveg. APAFEJ. keménykedő rendőr, aki fánkot eszik és el van hízva. apuci. és van németjuhásza, meg szőke kislánya meg szép felesége, annak ellenére, hogy ő maga undorító és mindig izzad és két szál haja van meg jelvénye. menő.
ma fölkeltem és láttam, hogy megint el fogok késni, ezért amit általában különkülön csinálok, gyors egymásutánban, azt most gyorsan egymásra helyeztem és egyszerre csináltam sok dolgot, hogy mihamarabb kész legyek. mutatom:
zenét raktam a lejátszóeszközömre + fölvettem a harisnyám
dohányoztam + megcsináltam a hajam, teát ittam, fölvettem a pulcsikat meg a bakancsom
több nem jut eszembe. túl gyorsan történt minden. TÚL HIRTELEN.
a reggeli című műsorban meg mindig idegesítően vidámak és túl rikítóak a színek... ki tudja ezt reggel nézni? hallgatni is szörnyű, meg kell hagyni. a múltkor megpróbáltam nézni is, de idegbeteg lettem, hogy miért kell a "CSAK CSAJOK" című műsorba műsorvezetésre képtelen női lényeket bepakolni, akik nem tudnak mit kezdeni az új szerepükkel, ezért folyamatosan idiótán vihognak és jobb híján a kamermannal incselkednek, hogy: jaj lacuskám, emlékszel milyen jókat nevettünk a reklám alatt?
és ez kit érdekel?
engem ugyan nem.
nem is nézem.
meg az sms fal...
"szeretlek bobókám! apa" ez az az üzenet, amit BÁRKI kaphat, akinek még él az apja... akár énis. magamra vettem, egyértelmű. kedves apukám van. várom, hogy mikor jön ide és basz le súlyosan, hogy megin sokat késtem.
ma reggel NAGYON SOK olaszt láttam. turisták. megint olasz akarok lenni :(
lesz
ja, és kelek kettőkor és pattanok cangára és gödör és fröccs másnap reggelig és lopom a napotévetéletet. eztakarom. én
a szerzők komoly emberek
Tuesday, February 24, 2009
Monday, February 23, 2009
Sunday, February 22, 2009
Saturday, February 21, 2009
Friday, February 20, 2009
Wednesday, February 18, 2009
ezjobb lesz mint az elöző
17 Feb 2009 23:01
vagod hogy itt ulok az ebedloben egy sulitarsammal es dumalunk es o ilyen rokamanias esigy meseltem neki vukrol hogy famous hungarian fox es vagod hogy elkezdi igen van egy hires dan roka es ugy hivjak hogy RITA RÆV es az rita fox. de ezt felfogod????? :Dket evvel azelott elneveztelek egy dan rokarol, mielott idekoltoztem volna. SZERINTED? :D en nagyon kiakadtam :'D ez oltaaaaas.
Tuesday, February 17, 2009
Kézikönyv nőknek (1955)
És jegyezze meg, egy jó asszony tudja hol a helye!
az a címe, hogy írjon mindenki rossz novellákat
"Maga egy pap?" kérdezte a lány, mert a pap tényleg nem nézett ki papnak. Bár az is igaz, hogy a lány nem nagyon látott még papot. A bőröndöt azért letette.
"Ó, nem, nem tartozom a kegyes atyák közé. Valami olyasmi lehetek, mint a laikus testvérek a középkori szerzetesrendekben" szabódott a férfi, aki ezek szerint olyasmi lehetett, mint a laikus testvérek. "Én végzem el azokat a feladatokat, amelyeket a kegyes atyák lelkük jámborságában rám bíznak".
A lányban felderengett valami tétova sejtelem, hogy a "laikus testvér" teljesen hülye papot jelenthet. Esetleg kiöregedett kisfiút, olyat, akit a papok azért tartanak, hogy leszopja őket... ministránsfiú, az.
" Ma én vagyok portaszolgálatban, ezért az újonnan érkezők elhelyezése is az én feladatom" ragyogott a laikus testvér.
"Először fertőtlenítő fürdőt fog venni, majd megkapja az egyenruháját. Jöjjön!"
A fertőtlenítő fürdőt a kegyes atyák akkor kezdték alkalmazni, amikor Antall atyát a Társaság közgyűlésén kinevezték a kollégium elöljárójának. Antall atya számos újítást vezetett be, és az egyházközségben gyorsan híre ment a kollégiumnak. A legmegátalkodottabb kölykök is rendes, erkölcsös, istenfélő gyermekekként tértek vissza a kollégiumból, a szülők pedig boldogan állták a kollégium borsos számláit. Antall atyának pedig határozatlan idejű szerződést ajánlott a Társaság.
Antall atya egyik nagy találmánya a fertőtlenítő fürdő volt. A fürdő víztartályát feltöltés után mindig megáldotta a szent életű Joób atya, így a zuhanyozó megérkezése után pár perccel máris megtisztult a külvilágban magára szedett bűnöktől.
Előfordult azonban néha az is, jellemzően a szülei által különösen elvetemültként lefestett új diákok esetében, hogy a fertőtlenítő fürdő alkalmával olyan baljós eseményekre került sor, amelyek azonnali, további következményekkel jártak.
A legtöbb alkalommal a bűnös diák számára ez kimerült a Joób atyával tartott közös penitenciában, vagy a meditációs szoba meglátogatásában - olyan dolgok voltak ezek, amelyekhez a kollégium diákjainak többsége pár hét alatt hozzászokott.
A lány esetében azonban nagyobb volt a baj. Bőre kivörösödött és viszketett a szenteltvíz érintésétől, a fürdőben pedig kénbűz terjengett.
"Nagy a baj" mondta a férfi, miután az immár egyenruhába öltözött lány közölte vele a véleményét a kibaszott fertőtlenítő fürdőjéről, és tiszta vizet követelt. A laikus testvér beszagolt a fürdőbe, és elfintorította az arcát.
"Meg kell látogatnunk egy exorcista atyát. Kösd be a cipődet és gyere."
"Exorizé miafaszt?" érdeklődött udvariasan a lány, majd bekötötte a cipőjét és elindult a laikus testvér nyomában.
Monday, February 16, 2009
Ponty Rita!
nothing can come between us,
when it gets dark I tow your heart away."
The Beatles
Édes Rita, parkoló-ellenőr kisasszony,
nem állhat közénk semmi,
amint besötétedik, elvontatom a szívedet.
: )
Saturday, February 14, 2009
Friday, February 13, 2009
aza címe hogy sok kis
csokis kapucsínós térddel álltam az erkélyen, mikor a két kék overallos bácsi kihozta a fehér kádat a kapualjból. a kád természetes környezete az alagsori lakás fürdőszobája volt. egy enyhe pihe belibbent a képbe és puhán landolt az úttesten. ezáltal jócskán elterelődött a figyelmem arról a férfiról , aki terepmintás kabátjában a szeretett nőhöz igyekezett. randevú volt kilátásban. kínai ebéddel és szemkontaktussal.
mit csinálok én itt?
erkély, hideg levegő . tudnék ölni?
nem tudnék ölni, de ha tudnék, akkor holnap.
a kád, mintha strucc talpakon járna, nekiszaladt egy kőfalnak, de a múltja miatt vissza kellett pattannia. szégyellte magát a kék overallosok előtt, nem tudott mit kezdeni a helyzettel.
meg kell tölteni a teret .- gondolta az enyhe pihe.
fehérsége visszaadta a terepmintás szerelmes hitét. a szeretett nő csak késik. el fog jönni... csak késik... esetleg... megvágta magát borotválkozás közben és nem találja a megfelelő méretű ragtapaszt, ami ráillene vádlija vonalára... minden rendben. a túlcsordult elmosolyodott és továbbaraszoltatta gondolatait, amik tömött sorokban vártak az ablaka előtt.
következő!
landolok, landolok, csak puhán, csak puhán, nem szabad csalódást okoznom az erkélyen álldogáló, foltos térdű embereknek. a pihe feszengve libegett, valami mindig megakadályozta a landolásban. az előbb már sikerült-gondolta. menni fog megint. sósavas citrom - könny gyűlt a torkába, a gyomra összeszorult a bánattól, minden elhomályosult körülötte. érezte, hogy senki nem figyeli már, senkit nem érdekelhet egy landolni nem tudó pihe.
a kád másnap kaján mosolyt küldött a pihének postán, botrányosnak nevezte teljesítményét és barackokkal dobáltatta meg. egy kádnyi barack gyűlt össze a pihe kis garzonjában. holnap úgyis eljönnek és megeszik, üvöltötte magából kikelve, aztán puhán landolt az ágyában.
a pihe három nap múlva a szokásos útvonalán libegett és kaján mosolyok százával gazdagon, dagadó öntudattal, beképzelten és kéjesen landolt a zománc kád lepattogzott gerincén. a kád kifordult önmagából, a csövei szerteszét hevertek a szélrózsa minden irányában, a dugója bedugatlanul zokogott. a pihe önelégülten paskolta meg a haldoklót, leemelte a zuhanyrózsát, elcsavarta a meleg vizes csapot és minden kegyetlenségét összeszedve még utoljára letusolt, aztán puhán kimúlt.
a szerelmes tíz év elteltével pocakot eresztett a sok kínai gyorstól, szakállat növesztett a sok elpazarolttól és könnyeket hullatott a reménytelentől, aztán bebábozódott egy sótartóba és nem létező élete hátralévő részében népszerű fűszerként hullott különböző burgonyák és csirkefalatok édes ízére.
aza címe hogy lenni könnyű
kissé magányosan kelt fel, mint rendesen.
tele volt a feje kicitkacatokkal. nézett erre, nézett arra, de nem értette mi hol van. az igazság az volt, hogy sehol nem volt semmi, kár is erről beszélni.
annál izgalmasabb volt a belépő ember szemébe nézni. ki ez?
nevetett egy nagyot és megremegett a padló.
így tervezte a tervező. a ház megalkotója egy igen morózus ember volt és jóban volt mindenkivel, aki néha nevetett neki. ezért is lett ilyen a padló.
belépett és a szemébe néztek. egy másodperc töredék része alatt bomlott meg az elméje. eddig csak kis patakok voltak hozzá kedvesek éjjelente. nappal meg az anyukája, mikor mindentől megszabadulva, lekváros szájjal tért haza. olyankor csillogott a szeme (sokat nézte a csillagokat a patak vízében) és könnyedebben lépkedett. az anyukája nem látta őt rendesen. mindig homályos volt előtte az arca, ha megpróbálta felidézni. nem is bánta. kellemetlennek érezte a jelenlétét, ha sokáig volt távolt vagy ott.
azért próbált kedves lenni, feszengve tett fel olyan kérdéseket, hogy:
-Hány kilót nyomott tegnap az ajtó előtt álló férfi?
A férfi már egy ideje az ajtó előtt állt. Kopoghatott volna, de nem volt rá szüksége. Már észrevették, tudta. Neki ennyi elég volt. Ízlelgette a létezést, sűrűn pislogott, ó betűket formált a szájával. Boldog volt. Aztán megint annak örült, hogy észrevették és témát adott, ha csak egy mondat erejéig is. Hogy mekkora kielégülés volt ez neki? Elmondhatatlan, leírhatatlam. Ez jelentett neki mindent. Egy idő után viszont elkezdett csökkeni a súlya. Fakóbb lett, mint volt. Ráesett az eső, kiszívta a bőrét a szmogos víz, fölrepedtek az odabújt sebek. Főleg a kézfején látszott az időjárás. A szeméhez emelte a bűnös végtagot, amely nem engedte, hogy ugyanolyan boldog legyen, mint az elején és jó alaposan szemügyre vette. Megpróbálta elérni, hogy zavarbajöjjön és lelkiismeretfurdalás törjön rá. Olyan erős, hogy letaszítsa a gangról... Nem sikerült, mert valaki megzavara.
-Levinné nekem a szemetet?- szólt ki a szomszédos ajtókereten egy sárga hölgy.
A szemét nehéz egy valami, erre már rájött az évek során. Mindig akadt valaki, aki az ajtó előtt ácsorgott. Általában csütörtökönként neki is volt egy sajátja, aki kapható volt a feladatra. Igaz, sokáig tartott rábeszélni, hogy létezik és látják mások, így hát képes egy ilyen apró feladatra is akár, de az eredmény soha nem maradt el és legalább úgy érezhette, hogy tett valamit az emberiségért. Még egy tudatosan élt élet! Öt évvel ezelőtt telepedett rá a sárga, azóta álldogálltak sűrűbben az ő ajtaja előtt is. Értéket közvetített, bár nem volt könnyű feladat elérni ezt. De most stagnált. Semmi nem okozhatott neki meglepetést. Múlt hét szerdán például egy zongorista kopogtatott be hozzá és hevesen követelte az ágyneműtartóját. Közben folyt a nyála és néha elektromosan kisült a szeme, de a sárga hölgy mosolyogva fogadta, betessékelte és hellyel kínálta a pár hetes díványon.
Gyorsan leült és megigazította a szemüregét. Hátranyalt hajából rajzottak a legyek, főleg ha megmozdult. Igyekezett illedelmes lenni, de a nyála kicsit zavarta. Ő már megszokta, de mások arcán látta, hogy nehéznek kéne éreznie a szívét. Nem volt mit tenni, sok orvosnál járt már, sok gyógyszert beszedett és krémmel is kezelték a mirigyeit. Mind hiába. Talán örökölte? Nem emlékezett a szüleire; fekete foltocskák tangóztak az agyában, ha megpróbált rájuk gondolni. Nem erőltette hát, rosszul volt mindenféle tánctípustól. Sugárban hányt a salsától, rángatózott a hátán a bőr a keringőtől és heves fogcsikorgatás tört rá a csacsacsától. Kinyújtózott a díványon, magára terítette a polár takarót és csendben várta a sárga hölgytől a kinyilatkoztatást az ágyneműtartóval kapcsolatban. A kinyilatkoztatás nem váratott sokat magára; két nap múlva a hölgy fölkelt a fotelből és kiment érte a teraszra. Azt mondta már várta azt a valakit, aki megszabadítja ettől a fölöslegesen nehéz valamitől, amibe csak pakolni lehet, kivenni belőle semmit. A zongorista karon ragadta a hölgyet, szájoncsókolta, aztán se szó se beszéd belegyömöszölte régi sporttáskájába az ágyneműtartót. Lejtett egy szambát az előszobában, sikeresen túlélte az ezzel járó sztrókot, aztán távozott.
A sárga hölgy sokáig integetett utána, aztán lefeküdt aludni. Még sokáig hallgatta a bent ragadt legyek zümizését, végül az emlékektől boldogan mély álomba szenderült.
Thursday, February 12, 2009
láv
Tuesday, February 10, 2009
ÖRÖMHÍR
Én pedig evangélikus testi pásztorotokként büszkén terelgetem nyájam tovább a hedonizmus oltára felé!
Monday, February 9, 2009
Sunday, February 8, 2009
mintha
a vakerom szar de a haverod vagyok és a haverok a végén mindig gyõznek |
közhelyek
bár ne hallhatnám
Saturday, February 7, 2009
jajj
Visszamentem, a kuka már a ház előtt volt, kecsesen belehajoltam derékig,és kitúrtam a szatyrot.....
Friday, February 6, 2009
Stigma
bordáid közt a drága jel,/mely örök sebet éget/s többé sose tűnik el,/csak mélyebb lesz a mély seb.
Csak mélyül és be nem heged,/örök halállal árnyal,/s te fölállsz növő szél vezet/a megnyílt éjszakába.
Átlépve házad küszöbét/útnak eredsz a csönbe,/nem tudva merre és miért,/hogy áldni fogsz-e vagy ölsz-e?
Csak mész. Köröskörűl hegyek/ roppant magánya, itt-ott/kivert tanyák és félszerek/gazdátlan foltja villog?
és küldenek, hogy vándorolj/ bár buknál végre holtan/ puszta földre, ajkadon/kibékülő mosollyal.
De ekkor szűk ösvényre érsz/és hirtelen megállasz,/mögötted hosszó csend van és/ némán előtted áll az
kiért elhagytad mindened/ száműzetésbe mentél/mert sorosdat ki fejtse meg/ ki az ha ő se testvér?
Megállsz előtte meztelen/ sebet kitárva, melyet/a messzeségből melleden/nehéz hatalma ejett.
És vársz, mint fáradt katonák/hisz nincs már senkid itten./ Ő visszanéz az esten át/ csak néz, és meg sem ismer."
Pilinszky János
Thursday, February 5, 2009
ezután beszélgettünk mindenféléről és megpróbáltuk beüzemelni a tomkától kapott webkamerát. nem sikerült, nagy bánatunkra... a webkamerának semmi értelme, azon kívül, hogy jó idő-elütési lehetőség fejeket vágni azoknak az embereknek, akikkel amúgy egy héten számtalanszor találkozol.
Wednesday, February 4, 2009
All the real girls
tegnap totál kimerülve értem haza és megnéztem ezt a filmet amit még a norbi adott hogy milyen jó és hát szomorú volt meg elgondolkodtató is. Ajánlom mindenkinek, hogy töltsd le vagy kérd el tőlem és nézd meg és aztán duma. Tudod, amikor a legfogékonyabb pillanatodban ér az adott helyzetben a legtökéletesebb impulzus és hirtelen mindenkivel meg akarod osztani.
tyé filmklub I.évad/1.
Tuesday, February 3, 2009
Monday, February 2, 2009
:(
ajajaj....